Bejelentkezés
Regisztráció
Regisztrálni szeretnék.
Elfelejtett felhasználónév / jelszó.
Ki olvas minket?
3 vendég
Statisztika
Tagok : 282
Tartalom : 1245
Webcímek : 8
Tartalom : 1245
Webcímek : 8
Képcsarnokunkból
Keresés a honlapon
Hozzászólások - Írott művek
- Jónás Ági: Szinglisten
Az írónak szabad joga van olyan eszközökhöz nyúlnia, amivel úgy érzi j...
13-06-14 08:30
Írta: Báder Judit - Jónás Ági: Szinglisten
Kedves Attila, két dolgot javaslok: az írásaim, Jókai -díjas pályázato...
13-06-13 21:03
Írta: Jónás Ági - Jónás Ági: Szinglisten
Bevallom, Jónás írását végig sem olvastam, mint ahogy Hitler Harcom-já...
13-06-13 20:37
Írta: Koós Attila - Jónás Ági: Szinglisten
Kedves Emőke! A Te álláspontod is teljes mértékben megállja a helyét. ...
13-06-10 07:46
Írta: Jónás Ági - Koós Attila: A székely királyf...
"Rovás segédeszközök 2012. jégbontó hava 12. Használd böngésződben a r...
13-04-06 10:03
Írta: Koós Attila
Hozzászólások - Képcsarnok
- Tóth Zsuzsanna: Nyársirató
Ezt a képet órákig tudnám nézni!
12-02-16 10:36
Írta: Bara Klaudia - Tóth Zsuzsanna: Tüzijáték
No miért is érdemes élni... :) hát ezért az élményért már biztosan!
12-02-16 10:34
Írta: Bara Klaudia - Tóth Zsuzsanna: Ébredések
Ez a kép oly közel áll a szívemhez... és az összes többi is amit készí...
12-02-16 10:33
Írta: Bara Klaudia

Kultúra
Irodalomi alkotások
Al-saig Emília: fohász feltételes módban
![]() ha hittem volna a valaha-nélküledségben most nem görcsös reménnyel visszatartott lélegzet lennék az ölelés nem lenne csóktalan üres búcsúmozdulat sem szilánkos feneketlen szakadék a szó csillogó tekintetű mosolygós képeket küldtem volna Jagos István Róbert: Szelíd ingadozó
![]() Tenyeremre fektetnélek mint apró kakukkfiókát, ki idegen fészekben nem találja otthonát. Boda Magdolna: RajzokFűkő Béla: Bálványok a vitrinbe húzódtak III.rész
![]() Az archaikus idők gazdagságát mi sem bizonyítja jobban, mint a természeti népek világképében, oly sokszínűen és sajátosan megmutatkozó túlvilági lét. A halál misztériuma az elmúlás tényének az átminősítésén alapszik. Báder Judit: Narancsszín
![]() Még mindig hiányzik vállad gödre abból a tolvaj márciusból, most padló deszkáinál is hidegebben fekszem. Markovics Anita: Quo vadis, Attila?
![]() az ég üres volt a sínpár kemény e kettő közül hova tűntél? belénk sodort már néhány évtized tél és épp azóta nincs bennünk alázat rólad mesélnek mind a korallpiros szabadság-lázak Deák-Sárosi László: A Sóvidék magányra nyitott festő-költője
Páll Lajos (1938–2012)![]() 2012. november 9-én, életének 75. évében elhunyt Páll Lajos, a Sóvidék jeles festőművésze és költője. „Mert nem hordok magammal fényképeket, / nem alkuszom a szemem látta tájról” (Mert nem hordok…). Víziója szülőföldje tájairól, a megfestett és megírt emberekről pontos volt, akár a fénykép, de nem a külsőségek szintjén, hanem az érzület mélységében. Torday Tamás: A föld és az ég legendája
![]() Kezdetben volt az ég végtelenje, a könnyűség, ami folytatódott amíg a szem ellátott és azon is túl. Lakói az önfeledtség teremtményei, fel-feloldódtak a mozgásban, a hullámszerűen fodrozódó levegő táncában. | Fűkő Béla: Karcolt gondolatok
![]() Szereplők: „Pista bá” – Mezey István festő- és grafikusművész „A Feri” – Kováts Ferenc grafikusművész „Fog az menni Bélukám” – Egy Füvesedő Kő Milyen is egy rézmetsző? Nézzük meg milyen is az Ő munkaasztala! Milyen az Ő szellemi műhelye? Nekem mindig furcsa, ha valaki zárt helységben dolgozik, pedig sok–sok éven keresztül én is a belsőterek vibráló magányában dolgoztam. Kőhalmi Ildikó: Különbardo
![]() a köztes létben az elme magára marad démonaival olyan egyedül mint addig soha talán születni volt ijesztő ennyire Koós Attila: Borban az igazság
Néha embernek tetszem fel magam előtt, s ilyenkor pupilláim tág mezeire gyűjtöm aTeremtést - rácsudálkozni fényre, hangra, illat s érintés románcára e világban nem szégyenkezem. Önmagam csodáját csak megsejtve ámulok, s bámulok eltiport gyermeki énem csonkjai fölött: értem-é a szót, melyet gügyögök? Gálfalvi G. Zsolt: Hiszek egy cigiben
Miért mondanám, hogy szeretlek, amikor szívesebben cigarettázom minthogy azon gondolkodjam, hogy rándult-e görcsbe a gyomrod az első pofontól, amit csak szeretetből kaptál? Mert lehetsz te karcsú Diána, kéjtől gyöngyöző, kopótestű férfivadász, kiéhezett kanok szájába rózsabimbós melledből kangörcs-elixírt csöpögtető, számító szuka, de én . . . ugyanolyan unalommal teszlek magamévá, mint másnak a megunt, elgyötört feleségét egy kopott festésű, korhadt padon.Sánta Zsolt: Impresszió
![]() A lány fényét maga előtt tolja: olyan, mint egy bútor s karcolt üveg. Ha nem magát: párja szavát adja. Rajta kökörcsin bimbó szendereg. Kelebi Kiss István: A Remény gurtnija
![]() kényszerű világszám így amint a holnap szájába dugom a fejem veszélyes mutatvány lett a sorsom mégis tőle függetlenül létezem Neogrády Antal: NAGY KARÁCSONY
![]() Marlitt regényből tűnt elő a gyilkos, Mozgóképre vitte August Lumére, Margit erében megfagyott a vér, S a nagyszobában (Charles René Mecintos) |
További alkotásaink...
- Bara Klaudia: Nem - Irodalomi alkotások
- Gombkötő Péter: Azt sosem - Irodalomi alkotások
- Horváth Tivadar: valóság - Irodalomi alkotások
- Geiger Erzsébet: káromlások apámnak - Irodalomi alkotások
- Csorba Győző - Kultúra
- Zoltay Lívia: Ebadta lehetőség - Irodalomi alkotások
- D. Nagy Nóra: Szorító ima - Irodalomi alkotások
- Bátai Tibor: Egyetlen pontra felfüggesztve - Irodalomi alkotások
- Al-saig Emília: hó és hamu - Irodalomi alkotások
- Markovics Anita: ( jegyezz meg ) - Irodalomi alkotások
- Báder Judit: Holnaptalan - Irodalomi alkotások
- Kelebi Kiss István: Függöny - Irodalomi alkotások
- Hargitay Tamás: Többé - Irodalomi alkotások
- László-Kovács Gyula: szerelmesvers - Irodalomi alkotások
- Kovalcsik Zsuzsanna: Köd mögött a hallgatás - Irodalomi alkotások
- Acsádi Rozália: Homokóra - Irodalomi alkotások
- Thököly Vajk: Neoantik - Irodalomi alkotások
- Torday Tamás: A félelem himnusza - Irodalomi alkotások
- Gombkötő Péter: Csatold le - Irodalomi alkotások
- D. Nagy Nóra: Merülő ima - Irodalomi alkotások






















Néha embernek tetszem fel magam előtt, s ilyenkor pupilláim tág mezeire gyűjtöm a
Miért mondanám, hogy szeretlek, amikor szívesebben cigarettázom minthogy azon gondolkodjam, hogy rándult-e görcsbe a gyomrod az első pofontól, amit csak szeretetből kaptál? Mert lehetsz te karcsú Diána, kéjtől gyöngyöző, kopótestű férfivadász, kiéhezett kanok szájába rózsabimbós melledből kangörcs-elixírt csöpögtető, számító szuka, de én . . . ugyanolyan unalommal teszlek magamévá, mint másnak a megunt, elgyötört feleségét egy kopott festésű, korhadt padon.


Még nem született hozzászólás...