KuPé kulturális on-line folyóirat
---
A honlap megtekintése Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngészõvel ajánlott.

40

kérted olvassam el a versed
amit Lídiának írtál
s mondtad „nyugodtan javíts bele”
találtam is egy-két apró hibát
de elgondolkodtam azon
ha mégis belejavítanék az olyan volna
mintha megpaskolnám Lídia fenekét
vagy meglazítanám melle fölött a khitont
pedig hús-vérként még nem is láttam őt
csupán betűkből kihajtogatva
a papír síkján két dimenzióban
és így nem tudom eldönteni
megérné-e feneket paskolni
vagy khitont lazítani
egy ismeretlen mell fölött

(egyébként jó a vers
nekem talán túl antikos
de jó)

41

hiába éri föl a rézkilincset
a dolgaimmal együtt-nőt gyerek
a játékkardok immár fegyverek
ingemen a ribizlinyom lőtt seb
s szivárványból-hajlított-bilincsek
a hónapokká-burjánzó hetek

mi történet volt elvegyült a tájjal
egyik a másik - így mindkettő hiány -
de zártam és nyitottam eget és lelket
nevedből enyveztem létjáró szárnyat
elhittem  hogy semmit nem felejtek
s röpültem oda ahol mégsem engem vártak

próbáltam lépést tartani patakkal
felhőket dagasztottam hátha
szebb cipót tudok sütni a Napnál
de minden álmom leölte bedarálta
mindennapok szürkevérű  hentese

pedig utaztam volna hajókat ácsolt
a gondolat s térképekkel volt tele
a lelkem minden érintésem vitorla
iránytűm a csókod majd jött az
apály és  megdőlt a sorsom

s ki  mindig a tengert akartam
az ismeretlent a köd mögött
most itt ülök nyálkás tévedések
tüskés kudarcok s törött percek
tat-darabjai sebzenek

*

móló
a mólón áll
a bennem lakó gyerek
kezében papírhajó

42



ajtót nyitok
szobámba hömpölyög a tenger
szekrények székek s az asztal szigetek
minden mozog tágul
majd ismét egybeolvad
riad emlékek ülnek a bútorPangeán
mely újból szétszakad reped

s egyre távolodva
ezernyi történésdarab
külön-külön fejlődik tovább
s a múlt képei megjelennek
körbe-körbe járnak a Szigeten

minden séta sétába fut
akár raboké a börtönudvaron



43

lennék akárkié
leülnék az első küszöbre
kopognék az első ablakon
nem  menedéket kérnék
KI AZ
csupán ezt szeretném hallani
bizonyságot a létezésre
mert  két falu között
indulás és  érkezés
kioltja egymást
csupán lábnyomaimon
kotlik a talajmenti köd