KuPé kulturális on-line folyóirat
---
A honlap megtekintése Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngészõvel ajánlott.

a polcokon gyöngyök
ha mégis partra szállnék
(gondoltam egykor)
legyen ajándék

s most
homlokommal eltakarva
a raktárban tükrök repedt
foncsorába fagyva
valaki arca
és meg-nem-írt versek
elvérzett képek
derengő barlangfalról
lepergő bölények

nincs huzat
pedig ablak ajtó nyitva
de a szárnyak szétszedve
fölaprítva
s akár süllyedő hajók
megdőlnek a percek
potyognak a gyöngyök
kopp-kopp s csupán
volt-röpülések
emlékpora száll

*

mi marad
s bebújik-e vendég
e félig lehúzott redőny alatt
s én kiférnék-e még a résen
ha mennék hogy elmeséljem
mit gondoltam egykor
polcokról gyöngyökről

kopp-kopp da-dam
kopp-kopp da-dam
félig gyöngy
félig a szívverésem
s akár mentőcsónakot
fölfújom a csöndet
és bevackolom magam
nem akarom hallani
kopp-kopp és da-dam
hogy szokjam ami lesz
és elviseljem ami van