KuPé kulturális on-line folyóirat
---
A honlap megtekintése Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngészõvel ajánlott.

Első alkalommal láttak napvilágot magyar nyelven Marcus Tullius Cicero összes perbeszédei Nótári Tamás fordításában. A kötetet 2011. február 17-én mutatták be, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Aula Magna nevű termében.

„A … huszonhatodik és huszonhetedik paragraphus központi magja az archaikus kor jogának Cicero által … megmosolyogtató színben feltüntetett formakonzervativizmusa, pontosabban merev, mondhatni görcsös, olykor a valós életviszonyokkal és az igazságosság ideáját megvalósítani hivatott iusszal szembehelyezkedő ragaszkodása a jogi aktusok szövegéhez. E merevségnek … az okát keresve, valamint Cicerónak a szó szerinti és méltányosságon alapuló jogértelmezéshez fűződő viszonyát kutatva számos ponton tesz e munka olyan kitérőket, amelyek tárgyában már nem a stricto sensu jogtörténeti vizsgálódás körébe, hanem a vallás- és irodalomtörténet témakörébe tartoznak, az általuk felvázolható analógiák s a belőlük levonható következtetések azonban talán az egyes jogi és vallási intézmények …  struktúrájának, illetve az antik gondolat- és képzeletvilágba ágyazódottságának jobb megértéséhez vezethetnek.”

A Lectum Kiadó gondozásában megjelent csaknem 1300 oldalas kötet Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106-Kr.e .43.) törvényszék előtt elhangzott összes fennmaradt - szám szerint harminc - perbeszédét tartalmazza.
A fordító, Nótári Tamás jogász-klasszika filológus az MTI-nek elmondta, ez az első alkalom, hogy a szónok valamennyi perbeszéde a magyar olvasóközönség számára hozzáférhetővé válik. Ciceróról kortársai azt tartották, hogy beszédei révén uralkodott a törvényszékeken, s az utókor szemében Cicero neve egyet jelentett az ékesszólással - tette hozzá.
Cicero beszédeinek olvasása a kortársak számára sem volt könnyű feladat, bizonyos tájékozottságot, műveltséget igényelt. Nem egyszerű szövegekről van szó, jóval retorikusabbak, mint a mai törvényszéki beszédek. Az ókori bíróságon esküdtszék működött - mint a mai angolszász bíráskodásban -, és Cicerónak nem jogászokat, hanem laikusokat kellett meggyőznie perbeszédében, akár a védelem, akár a vád "képviseletében" szónokolt - emelte ki Nótári Tamás.
Cicero az az ókori görög-latin szerző, akitől a legtöbb szöveg maradt fenn, valamint olyan korszakban élt - a római köztársaság utolsó századában, a latin prózairodalom "aranykorában" -, amelynek kiemelkedő történelmi személyiségei immár két évezrede foglalkoztatják az utókort.
Ebben az időszakban ugyanis a legnagyobb súlyú bel- és külpolitikai kérdésekben mindig a szenátus és a népgyűlés heves vitái eredményeként született döntés.
A felszólaló politikusok a maguk, illetve az általuk képviselt közösségek kívánságait annál sikeresebben érvényesítették, minél meggyőzőbben tudták előterjeszteni azt. Ezért igyekeztek a lehető legjobban felkészülni, először is retorikai képzettségük gyarapításával, és ez a vetélkedés kihatott a politikain kívül más műfajok fejlődésére - magyarázta a jogász-klasszika filológus.
A szónok műveinek kiadását barátja, a vagyonos üzletember, Atticus végezte. Cicerót a beszédek közzétételében az a szándék vezethette, hogy a szónoklás mesterségét tanulóknak segítséget adjon, másrészt saját közéleti útját is egyengette, mivel az akkori római politikai elit büntetőügyeiben szónokolt, ezzel egyúttal politikai támogatókat is szerzett magának.
Nótári Tamás, aki a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa kiemelte, hogy a kötetet nemcsak bölcsészek forgathatják haszonnal, hanem gyakorló jogászok és közéleti szereplők is, mert többek között érvelési technikát, a szónoklat logikai, időnként krimiszerű felépítését is elsajátíthatják Cicero beszédeiből.
A jogász-klasszika filológus érdekességként említette meg, hogy a brit krimiszerző, Steven Saylor fölismerhetően jó pár Cicero beszédet dolgozott bele könyveibe.

„A legis actio sacramento in rem eredetét vagy a magánharcban, vagy a szakralitásban kereső és jórészt egymás ellenében megfogalmazódó elméletek nézetünk szerint éppen egymást erősítő, feltételező, egyazon irányba konkludáló teóriává integrálhatók. A szakrális elem … a vindicatio világosan tetten érhető egyfelől az eskü, a sacramentum, másfelől az elmondandó carmen szó szerinti betartásának követelményében. A harc motívuma mind a vindicatio etimológiájában, mind pedig a pálca/lándzsa használatában megmutatkozik, azonban épp a hasta bír a rómaiak képzeletvilágában olyan szakrális többlettartalommal …, amelyet az archaikus civiljogi perben sem hagyhatunk figyelmen kívül…Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy eredetileg a legis actio sacramento in rem eljárását is fegyverekkel megvívott ordalium vezette el az általunk is ismert stádiumba.”

Marcus Tullius Cicero összes perbeszédei
Fordította, jegyzetekkel ellátta és a bevezetést írta: Nótári Tamás
Lectum Kiadó, 2010

ISBN: 978 963 9640 31 3
2010
Kötés: keménytábla
Terjedelem: 1275 oldal

A tartalomból:
Előszó
Cicero élete és munkássága – A kései köztársaság büntetőbíráskodása
Bevezetés
Publius Quinctius érdekében
Az ameriai Sextus Roscius védelmében
Quintus Roscius színés érdekében
Quintus Caecilius Niger ellen
Caius Verres ellen – első beszéd
Caius Verres ellen – második beszéd
Marcus Tullius érdekében
Marcus Fonteius védelmében
Aulus Caecina érdekében
Aulus Cluentius Habitus védelmében
A hazaárulással vádolt Caius Rabirius védelmében
Lucius Licinius Murena védelmében
Publius Cornelius Sulla védelmében
Aulus Licinius Archias költő védelmében
Lucius Valerius Flaccus védelmében
Publius Vatinius tanú ellen
Publius Sestius védelmében
Marcus Caelius védelmében
Lucius Cornelius Balbus védelmében
Marcus Aemilius Scaurus védelmében
Cnaeus Plancius védelmében
Caius Rabirius Postumus védelmében
Titus Annius Milo védelmében
Marcus Claudius Marcellus érdekében
Quintus Ligarius védelmében
Deiotarus király védelmében

Forrás
MTI
jesz.ajk.elte.hu
karolionline.com