KuPé kulturális on-line folyóirat
---
A honlap megtekintése Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngészõvel ajánlott.

.

„Alice Munroról a legnagyobbak nyilatkoztak elismerően. Elég megnézni kik és mit írtak Munro könyveiről a New York Times-ba. Mit írt Joyce Carol Oates, Margaret Atwood, John Updike. Biztos, hogy nem vagyok egyedül azzal a véleménnyel, hogy a kanadai Alice Munro a legnagyobb élő író egyike. John Updike halála után Alice Munro az, akitől megtudhatjuk mi a helyzet az amerikai (kanadai) kisvárosokban, mit éreznek a jól fésült utca lakói, mitől szenvednek, kiért, és mire vágynak. De tegyük hozzá rögtön, e helyt is leróhatjuk tiszteletünket a nemes szerző, Updike előtt, de még a tisztelet sem mondathatja velünk, hogy ő volna a nagyobb író. Egy alomból valóak. Ő is a New Yorker szerzője. De benne sosem volt olyan finomság, mint Munroban, és nem volt monomániás sem, mint Munro: aki szinte másról nem is ír, csak férfi és nő, anya és gyermek, anyós és vej viszonyairól, az elveszett gyermekkorról, az elveszett ártatlanságról, vagy az elveszett tekintélyről (legyen az szülői vagy tanári vagy másmilyen, akár Istené). Alice Munro érzékenyebb, légiesebb és jobb megfigyelő. Ruhaleírásai eszünkbe juttathatják Nemes Nagy Ágnes kitűnő esszéjét az író nőkről: úgy csak nő tud írni egy vállpántos topról, ahogy Munro. Munro tud jellemezni egy kiegészítővel és azzal is, ahogy valaki felteszi a kalapját.”

Kolozsi László

Az önéletrajzi ihletésű Asszonyok, lányok élete Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal nővé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban. Az elbeszélő, Dell a város és a bozótvidék határán, ezüstróka-tenyésztő apja farmján éli kisgyerekkorát, ahol öccsével és családi barátjukkal, alkalmazottjukkal, a különc Benny bátyámmal tölti ideje java részét. Amikor iskolásként a városban kezd élni, szinte csak nők veszik körül: anyja, egy határozott gondolkodású, a kisvárosi normákat áthágó asszony, aki enciklopédiát árul a helyi gazdáknak; albérlőjük és barátnőjük, a szabados életvitelű postáskisasszony és Dell iskolatársa, Naomi, akivel megosztja és átéli a kamaszkor félelmeit és féktelenkedéseit. Velük együtt vagy éppen ellenükben keresi Istent, tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást, próbálja megtalálni a saját útját és szerepét, miközben végig megmarad a kisvárosi élet bölcs és szellemes megfigyelőjének. Dell nyolc története megindító, mégis humoros beszámoló asszonyok és lányok életéről, a társadalmi korlátok elleni kisebb-nagyobb lázadásokról, a női szerepek változásairól, a felnőtté válás naposabb és árnyékosabb pillanatairól.
Alice Munro regényét sokan Joyce Ifjúkori önarcképe női változatának, 20. századi Jane Eyre-nek, a fejlődésregény megújításának tekintik. Az Asszonyok, lányok élete megjelenése után Kanadában elnyerte az év könyve díjat, 1994-ben pedig tévéfilm készült belőle.

„Csupa szomorúságba torkolló, szívszorító írás a regény minden fejezete – Az utolsó mozielőadás kora is ez, Carson McCullersé, de a vidéki gyilkosoké, Truman Capote-é is, a fiatal Coppoláé.
A szomszéd Benny – aki kicsit Hrabal Pepin bácsiját idézi – furcsa feleséget hoz a házhoz.
A lány anyja lexikonokkal házal, és ezt nénjei nem nézik jó szemmel.
A nagynénik lassan leépülnek, de míg így is, lassú sorvadásukban is, jelentőségteljesek, egymásra utaltságukat és szegénységüket is úgy élik meg, hogy nyugodtan állítható: boldogok.
Del és barátnője, Naomi lassan beérnek, megbeszélik, melyik fiú tetszik nekik, együtt készülnek egy operett előadásra.
Del szinte undorodva veszi tudomásul, hogy Naomi hétköznapi, boldogtalan lány lesz, és nem is tesz, és már nem is tehet semmit ez ellen.
Del összeáll egy brutális helybeli favágóval, akinek vidéki házában jól érzi magát. Ez az érzés őt is meglepi, ahogy a szex örömei is.
Csupa ilyen egyszerű történet, de mindegyikben a valóság kicsit gellert kap. Nem a misztikum, hanem a tudatalatti felé tart: egy olyan tartományban fejezi be útját, ahonnan Munro-n kívül csak nagyon kevesen küldenek tudósításokat.
Csak a legnagyobbak.”

Kolozsi László

Alice Munro 1931-ben született Ontario tartományban, Kanadában. Winghamben nőtt fel. A kanadai Csehovként emlegetett írónő első novelláskötete 1968-ban jelent meg, azóta művei tizenhárom nyelven láttak napvilágot, és világszerte nagy megbecsülésnek örvendenek. Számos díj mellett elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. A Szeret, nem szeret… kötet Oda-vissza című novellájából – Julie Christie főszereplésével – 2007-ben Egyre távolabb címmel film is készült.

Forrás:
parkkiado.hu
kultura.hu – Kolozsi László

Fotó:
syracuse.com