KuPé kulturális on-line folyóirat
---
A honlap megtekintése Mozilla Firefox vagy Google Chrome böngészõvel ajánlott.

Bejelentkezés



Regisztráció
Ki olvas minket?
4 vendég
Statisztika
Tagok : 233
Tartalom : 1343
Webcímek : 8
Keresés a honlapon
Hozzászólások - Írott művek
Hozzászólások - Képcsarnok
Hozzászólások - Fórum

Atlantic Press Kiadó

Dékány Ügyvédi iroda

Trubadúr Magazin
Kurázsi internetes irodalmi és kulturális folyóirat
OnTheWeb Hosting

MTI Hírfelhasználó

Ma 2012. május 18., péntek, Erik és Alexandra napja van. Holnap Ivó és Milán napja lesz.

Múzeumba kerültek Németh László kéziratai

kep1„A barátság két független ember viszonya, nem várunk egymástól semmi anyagit, testit, tehát kicserélhetjük gondolatainkat, […] a barátság: két ember szabad lebegése egymás mellett.” (A barátságról írja Németh László Sárközi Mártának)

 

Hamarosan elkezdik feldolgozni azt a kéziratokban gazdag hagyatékot, amit Németh László lánya, Németh Judit ajándékozott a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Így duplájára nőtt a múzeum Német Lászlótól származó kéziratgyűjteménye.

A Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM) került Németh László író kéziratos hagyatéka, a felbecsülhetetlen értékű kézirat-együttest Németh Judit, az író egyik lánya ajándékozta az intézménynek. Ezzel a megkétszereződött a gyűjtemény eddigi, más hagyatékokból, eladásokból származó Németh László-kéziratainak száma - írta a PIM.

A hagyatékban 16 dráma, körülbelül 165 tanulmány, a 21 füzetnyi Magam helyett címmel írt önéletrajzi írás, 150 vers kézirata, 21 naplófüzet, 36 fogalmazó-, jegyzet- és vázlatfüzet, 100-150 oldalnyi, ritkaságszámba menő, korai írástöredék, számos személyi dokumentum és csaknem 600 levél található.

A "felbecsülhetetlen értékű kézirat-együttes" révén a Németh László-hagyaték könnyebben elérhetővé válik a kutatók számára, az anyag feldolgozása is hamarosan elindul

MTI

nemethlaszlo

„De egyet el kell ismernem magamnak: a tollam és a lelkiismeretem együtt mozogtak. Tévedtem, de nem írtam le olyat, amit igaznak ne hittem volna. Egyszóval: nem tévesztettem meg senkit tudatosan. Ez olyan minimuma az írói és emberi erkölcsnek, amelyből akkor sem engedhetek, ha az életembe kerül”


A mai napig számos, már klasszikusnak számító író és költő keze írása forog a kéziratpiacon (például az antikváriumok kínálatában), és sokak hagyatéka még mindig a hozzátartozók, örökösök tulajdonában van, így a múzeumok gyakran arra vannak (vagy lennének) kényszerítve, hogy súlyos milliókért vásárolják azokat meg. – Ez múzeumi mértékkel mérve kisebb nemzeti beruházásnak minősül, amire nagyon nehéz összepályázni a szükséges forrásokat – árulja el Varga Katalin, a PIM kézirattárának vezetője.

Ezért is volt számukra hatalmas öröm, hogy Németh László lánya, Németh Judit úgy döntött: édesapja hagyatékának jelentős részét ajándékba adja a PIM-nek. Nem is ő volt az első: az elkövetkezőkben egy „köszönőrendezvény"–sorozatot is terveznek azoknak az alkotóknak és örököseiknek a tiszteletére, akiknek ilyen nagyszabású adományokat köszönhetnek. Ajándékként került a múzeum tulajdonába az idén például Rába György hagyatéka is.

Németh Judittól főleg műveket, verseket és Németh László feleségével, Démusz Ellával folytatott levelezését kapta meg ajándékba a PIM. Varga Katalin nem tartja valószínűnek, hogy sok publikálatlan művet találnának ebben a csomagban. Németh László lányai eddig is nagy gondot fordítottak arra, hogy édesapjuk írásait megjelentessék, még az idén is napvilágot láttak eddig kiadatlan művek (legutóbb a Nap Kiadó gondozásában A magyar forradalomról című esszékötet). – De még így is előfordulhat, hogy több, eddig töredéknek gondolt írás összeáll egy egésszé, vagy pedig publikálatlan műveket találunk – mondja Varga Katalin.

Németh László egyébként nagyon rendszeres ember volt, iskolai füzetekbe dolgozott, szép, jól olvasható kézírással, és keveset javított. Varga Katalin szerint nem valószínű, hogy az író megsemmisített volna piszkozatokat, ellentétben például Ady Endrével, aki mindig csak a letisztázott verseket tartotta meg. És van olyan is, aki sokkal „rendetlenebb rendszerben" dolgozott, mint Németh László. Füst Milán például még a megjelent könyvébe is belejavított, jegyzeteket, betoldott lapokat ragasztott hozzá.

Érdekes kérdés, hogy mi lesz a helyzet akkor, amikor már nem maradnak levelek és kéziratok a szerzők után.  – Ezt a jelenséget már korábban is észleltük. Először a telefonálás elterjedése tizedelte meg a levelezést, olyannyira, hogy Karinthy Ferenc hagyatékában alig találtam közeli barátaival, például Örkény Istvánnal és Somlyó Györggyel váltott leveleket – meséli a kézirattár vezetője –, kinyomtatott emaileket viszont manapság már kap a múzeum, ezeknek a feldolgozására ki is találtunk egy rendszert. Persze ezen a téren nagyon fontos, hogy az író partner legyen a saját archívuma elkészítésének, különben baj van. Ami pedig a winchestereket illeti, ezek élettartama túl rövid ahhoz, hogy a műveket biztonsággal tárolhassuk. A kézirattár a digitális archiválás elterjedése dacára is mindent kinyomtat, mert a papír alapú archívum még mindig a legbiztonságosabb.

rKiss Nelli
mno.hu

Levélidézetek:
Tüskés Tibor: A levélíró Németh László
Tiszatáj, 55. évfolyam 2001. április 4. szám

Címkép:
NÉMETH LÁSZLÓ: GALILEI című történeti drámájának egy lapja (mek.oszk.hu)

(Pulai Éva)